A korai fejlesztés és gondozás olyan államilag biztosított, térítésmentes ellátás, amely 0–6 éves korú (iskolába még nem lépő) gyermekek számára nyújtható, ha fejlődésük eltér az életkori átlagtól, vagy fennáll a fejlődési elmaradás kockázata.
0-3 éves kor között szakorvosi javaslat alapján, és/vagy kiegészítő szakértői bizottsági vizsgálatot követően kerül szakértői vélemény kiállításra. Ebben meghatározzuk a fejlesztés fő formáit, a szakemberszükségletet, a korai fejlesztés helyszínét, a szükséges heti időkeretet és a felülvizsgálat időpontját.
A korai fejlesztés igénybevételéhez szakértői bizottsági vélemény szükséges, amelyet a Járási Szakértői Bizottság vagy sajátos nevelési igény fennállása esetén a Vármegyei Szakértői Bizottság állít ki komplex vizsgálat alapján.
3-6 éves kor között: Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
Jogszabályi háttér
A korai fejlesztés és gondozás jogi hátterét a következő jogszabályok határozzák meg:
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (4. § 3. pont, 47. §)
- 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás alapvetően a gyermek születésétől 3 éves koráig, különleges esetekben 6 éves koráig biztosított szolgáltatás. Megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A korai fejlesztés keretében komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés zajlik. Célja, hogy elősegítse a kisgyermek fejlődését, erősítse a család kompetenciáit, támogassa a gyermek és a család beilleszkedését a társadalomba.
Eszközei:
- komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás,
- kognitív, szociális, kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése,
- mozgásfejlesztés
- pszichológiai segítségnyújtás a gyermek és a család számára egyaránt.
Korai fejlesztés igénybevételére a gyermek lakóhelye alapján az alábbi tagintézményeinkben van lehetőség:
- Celldömölk
- Körmend
- Kőszeg
- Sárvár
- Szentgotthárd
- Szombathely
A szakértői bizottság a 3 évnél fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján készítheti el, külön vizsgálat nélkül. Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban vagy más intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást – amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak – az intézményben kell ellátni, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gondoskodik a szükséges szakemberről. A pedagógiai szakszolgálati intézmény a tanácsadást a szülőn kívül a feladatellátási hely fejlesztést végző közalkalmazottak részére is biztosítja.
Ha a gyermek 3 éves elmúlt, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás vagy legfeljebb 6 gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg, vagy vegyesen (egyéni és csoportfoglalkozás keretében).
A korai fejlesztés és gondozás heti időkeretét a szakértői bizottság állapítja meg a gyermek szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete:
- 0–2 éves kor között legalább heti 1 óra
- 3–4 éves kor között legalább heti 2 óra
- 5–6 éves kor között legalább heti 5 óra.
Intenzív ellátás a gyermek összefüggő, bentlakásos korai fejlesztése és gondozása, amelynek időtartama 1-3 hét, a szülő bevonásával. Egy hét intenzív ellátás 6 hét általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg. A bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az intenzív ellátást végző intézmény biztosítja.
Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében is sor kerülhet.
A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet 2-12 hónapos időtartamra kell elkészíteni. Időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait. A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére javaslatot tevő szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad. A szakértői bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakértői véleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos előírásait.
A 3 évesnél fiatalabb, illetve otthon nevelkedő gyermek korai fejlesztésére és az óvodai elhelyezésére vonatkozóan a szülőnek kell írásban kérnie a vizsgálatot. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési és egyéb kórházi kezelések zárójelentésének, valamint a szakorvosi (elsősorban neurológiai, rehabilitációs, PIC, fülészeti és szemészeti) vizsgálatok eredményének fénymásolatát, esetleg a szakértői bizottsági vizsgálatra irányuló szakorvosi javaslatot.
Utazási költségtérítés: A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást bizottságunk központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési, illetve szakképző intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja.
Mi a korai fejlesztés és miért fontos?
A korai fejlesztés célja, hogy időben felismerjük és támogassuk azokat a gyermekeket, akik fejlődésük valamely területén elmaradást mutatnak. A megfelelő időben megkezdett fejlesztés jelentős mértékben hozzájárulhat a gyermek képességeinek kibontakozásához és az esetleges későbbi tanulási nehézségek megelőzéséhez.
1. Szükséges dokumentumok
Kérjük, hogy a vizsgálatra hozzák magukkal:
- TAJ-kártyáját
- Eddigi orvosi és fejlesztési dokumentumokat (ha vannak)
- Szülői beszámolót a gyermek fejlődéséről
3. A vizsgálat menete
A vizsgálat során több szakember (gyógypedagógus, pszichológus, konduktor stb.) együttműködésével zajlik a gyermek megfigyelése, játékos feladatokon keresztül történő felmérése, valamint a szülővel folytatott interjú. A folyamat időtartama általában 1-2 óra.
A vizsgálat eredménye és további teendők
A vizsgálat eredményeként egy szakvéleményt készítünk, amely tartalmazza a gyermek fejlődési állapotát és a javasolt fejlesztési lehetőségeket. A szülők részletes tájékoztatást kapnak arról, hogy:
- Szükséges-e korai fejlesztés,
- Milyen fejlesztési formák javasoltak,
- Hol és milyen módon vehetők igénybe ezek a szolgáltatások.
A szakvélemény meghatározott időre érvényes, és szükség esetén újabb vizsgálatra kerülhet sor.